2011. március. 24
A pénzpiacokon heves korrekciót váltottak ki a márciusi események – japán földrengés, közel-keleti tüntetés-hullám, líbiai polgárháború -, a Goldmannál ugyanakkor úgy látják, hogy a részvénypiacok több hónapos időtávon komoly emelkedést produkálhatnak.
A Goldman Sachs elemzői rámutatnak, hogy a japán katasztrófát követően a befektetők hirtelen megváltoztatták a világgazdaság jövőjéről alkotott véleményüket, és a piacok már azt kezdték el beárazni, hogy a globális növekedés hirtelen megtorpanhat. A főbb európai részvényindexek 10 százalékkal estek néhány nap alatt, szinte teljes egészében letörölve az elmúlt fél év nyereségeit.
A tőzsdei pánik ugyanakkor az elemzők szerint alaptalan volt, hisz a földrengés által okozott súlyos károk – melyek a legfrissebb elemzések szerint 300 milliárd dollárra rúghatnak - ellenére ugyanis az Egyesült Államokban vagy Európában töretlen gazdasági felívelés várható. A szakemberek rámutatnak, hogy a Japán és Európa közötti kereskedelem minimális arányt képvisel az öreg kontinens GDP-jéből, a Japánba irányuló export például mindössze 0,15 százalékát adja az EU GDP-jének, és az import aránya is csupán 0,1 százalékra rúg.
Mi mutat a „tévedhetetlen” indikátor?
A Goldman két jó érvet is felmutat annak kapcsán, hogy miért tekinthető csupán korrekciónak a tőzsdék márciusi esése, és miért megalapozott a részvényindexek hosszabb távú emelkedése.
Az első ok a gazdasági fellendülés továbbra is meggyőző lendülete, ami a történelmi példák alapján az esetek döntő többségében tőzsdei fellendüléssel párosul. A szakemberek hosszas keresgélés után arra jutottak, hogy a gazdasági adatok közül az amerikai ISM intézet által számolt beszerzési menedzserindex „jelzi előre” a legbiztosabban a tőzsdék mozgását.
Az ISM index pedig folyamatosan dönti a rekordokat, és jelenleg 60 pont közelében áll – az 50 pont fölötti értékek gazdasági növekedést, az 50 alattiak zsugorodást jeleznek -, ami azt jelenti, hogy a közeljövő masszív felívelést hozhat nemcsak az amerikai gazdaságban, de az világgazdaság egészében is.
Az ISM index és a tőzsdei árfolyamok együttmozgása
A pénzpiacokon heves korrekciót váltottak ki a márciusi események – japán földrengés, közel-keleti tüntetés-hullám, líbiai polgárháború -, a Goldmannál ugyanakkor úgy látják, hogy a részvénypiacok több hónapos időtávon komoly emelkedést produkálhatnak.
A Goldman Sachs elemzői rámutatnak, hogy a japán katasztrófát követően a befektetők hirtelen megváltoztatták a világgazdaság jövőjéről alkotott véleményüket, és a piacok már azt kezdték el beárazni, hogy a globális növekedés hirtelen megtorpanhat. A főbb európai részvényindexek 10 százalékkal estek néhány nap alatt, szinte teljes egészében letörölve az elmúlt fél év nyereségeit.
A tőzsdei pánik ugyanakkor az elemzők szerint alaptalan volt, hisz a földrengés által okozott súlyos károk – melyek a legfrissebb elemzések szerint 300 milliárd dollárra rúghatnak - ellenére ugyanis az Egyesült Államokban vagy Európában töretlen gazdasági felívelés várható. A szakemberek rámutatnak, hogy a Japán és Európa közötti kereskedelem minimális arányt képvisel az öreg kontinens GDP-jéből, a Japánba irányuló export például mindössze 0,15 százalékát adja az EU GDP-jének, és az import aránya is csupán 0,1 százalékra rúg.
Mi mutat a „tévedhetetlen” indikátor?
A Goldman két jó érvet is felmutat annak kapcsán, hogy miért tekinthető csupán korrekciónak a tőzsdék márciusi esése, és miért megalapozott a részvényindexek hosszabb távú emelkedése.
Az első ok a gazdasági fellendülés továbbra is meggyőző lendülete, ami a történelmi példák alapján az esetek döntő többségében tőzsdei fellendüléssel párosul. A szakemberek hosszas keresgélés után arra jutottak, hogy a gazdasági adatok közül az amerikai ISM intézet által számolt beszerzési menedzserindex „jelzi előre” a legbiztosabban a tőzsdék mozgását.
Az ISM index pedig folyamatosan dönti a rekordokat, és jelenleg 60 pont közelében áll – az 50 pont fölötti értékek gazdasági növekedést, az 50 alattiak zsugorodást jeleznek -, ami azt jelenti, hogy a közeljövő masszív felívelést hozhat nemcsak az amerikai gazdaságban, de az világgazdaság egészében is.
Az ISM index és a tőzsdei árfolyamok együttmozgása
A fönti ábrán az ISM index értékei (bal oldali skála) és az európai STOXX 600 részvényindex 12 hónapos teljesítménye (jobb oldali skála) olvasható. A Goldman elemzői kiemelik, hogy – az ábrán is látható módon - az elmúlt hetekben „elvált” egymástól az ISM index és a részvényindexek, ez ugyanakkor szerintük csupán átmeneti, és annak tudható be, hogy a befektetők átmenetileg „megijedtek” a japán katasztrófától. Az hirtelen jött félelem azonban hamar elmúlhat, és a tőzsdék ismét észak felé vehetik az irányt.
Egyre „olcsóbbak a részvények
A másik jó ok a részvénypiacok emelkedésére az értékeltségi szintekben keresendő. Az átlagos európai árfolyam/nyereség ráta ugyanis mindössze 10 – a történelmi átlag 14-15 körül van -, amely érték az árfolyamok visszaesésével és a nyereségek folyamatos emelkedésével már a legsúlyosabb medvepiacokat idéző tartományba ért.
Árfolyam/nyereség ráta az európai részvénypiacon
Egyre „olcsóbbak a részvények
A másik jó ok a részvénypiacok emelkedésére az értékeltségi szintekben keresendő. Az átlagos európai árfolyam/nyereség ráta ugyanis mindössze 10 – a történelmi átlag 14-15 körül van -, amely érték az árfolyamok visszaesésével és a nyereségek folyamatos emelkedésével már a legsúlyosabb medvepiacokat idéző tartományba ért.
Árfolyam/nyereség ráta az európai részvénypiacon
A Goldmannál hangsúlyozzák, hogy a világgazdaságtól következő két évre várt 4-5 százalékos éves szintű növekedés, a vállalati profitok töretlen bővülése, valamint a továbbra is rendkívül laza monetáris politika nem indokolja a 10-es P/E-rátát, azaz a tőzsdék a japán katasztrófa, a közel-keleti válság és az EKB közelgő kamatemelésével kapcsolatos félelmek ellenére jó eséllyel ismét stabilan emelkedhetnek az előttünk álló hónapokban.
Ecoline
Ecoline
